 |
| Vesszős völgy |
A szombati szokásos össznépi futás előtt egy órával beszéltük meg az indulást, hogy még délre visszaérjünk lehetőség szerint a tervezett harmincas körből. Főpróbának is fel lehetett fogni a dolgot a március 15-én hagyományosan meghirdetett Népek Tavasza előtt, illetve Gulicskát szerettem volna végre újra górcső alá venni. Csípős mínusz négy fok fogadott bennünket a Majális parkban, de a felhők szakadozottságából már sejteni lehetett, hogy csak idő kérdése és a kevés friss hó olvadásnak indul. Hamar bemelegedtünk a meredek felfelében és az első félóra végén Gulicska tetején kapkodtuk a levegő és gyönyörködtünk a kilátásban. Fehérkő előtt nőtt kis csapatunk száma egy szerencsés találkozásnak köszönhetően, így immáron négyen robogtunk, csúsztúnk lefelé Lillafüredre a levágásokon. Pár lépés a vízszintes talajon és már lépdeltünk is felefelé Vesszős forrás irányába. A forrásnál rövid frissítés után rátöltöttem a kulacsra mert már jócskán megfogyatkozott a tartalma. Nem sokkal később elértük Vesszős tetejét, és végre könnyedebb terepen kocoghattunk tovább a még mindig jól tartó hóban. Időközben a nap is elő-előbújt a felhők közül, emelve ezzel az egyébként is remek hangulatot. Sebesvízig hullámoztunk a jelzésen ahonna már csak hárman kezdtük meg az ereszkedést Sebesvíz völgyön. Gyorsan haladtunk lefelé aminkek a vége egy beszakadás lett. Garadnán a Szövetség forrásnál ismét egy kis frissítő következett és következhetett Aranylépcső. Nem aranyozta be a felfelét azt kell mondanom, és bár sikerült megfutnom eltekintve pár lépéstől a szűk, sziklás részen, megéreztem mire felértem a bánkuti aszfaltig. Itt ismét fogyatkozott kis csapatunk így már csak ketten érintettük Örvény-kőt, utunk legmagasabb pontját. Innen szinte végig lefelé vezetett az utunk Válin-kereszten keresztül Csókáson át Kis-Galyáig és végül le a Majális parkba.
Jó társaság, kellemes idő, 30 km, 1280 szint. Kell ennél több egy jó futáshoz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése